Az emberi szervezet működéséhez mi kell?  Olyan anyagok, melyekből felépül(het) a test, vagyis fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok, esszenciális anyagok. Mivel vigyük be a szervezetbe?

Ugye mindenki hallotta már azt a kifejezést, hogy „mindennapi kenyerünk”. Nos ez nem csak azt jelenti, hogy fogyasztok egy bizonyos élelmiszert, amit kenyérnek hívnak. Ez annál sokkal több, mert napi élelmiszer. Ha pedig minden nap fogyasztjuk, akkor minden napi élelmi anyagmennyiségünk alapja, azaz alap élelmiszer.
Úgy gondolom sokan nem vizsgálták meg még gondolatban sem ezeket a kifejezéseket, a mögöttes tartalmi lehetőségekről már nem is beszélve. Pedig ezek nagyon fontosak, az egészségünket befolyásolók. Miért is?

Először mert élelmiszer, másodszor pedig mert alap élelmiszer. A magyar nyelv nagyon kifejező, jól mutatja a tartalom lényegét. Napjaink rohanó világában sokan bekapnak egy szendvicset, sietve egy hamburgert, esetleg egy gyorsétkezde kínálatának egy-egy darabját. Ugye azt nem is gondoljuk végig, hogy milyen céllal. Pedig ez a lényeg. Táplálkozási céllal!
Most érkeztünk a kulcskérdésekhez!
Azért táplálkozunk, hogy élelmi- vagyis az emberi szervezet számára fontos, nélkülözhetetlen – anyagokat biztosítsunk. Ezt pedig azért tesszük, hogy szervezetünk építhesse testünket. Azt a testet, melyben szellemünk, lelkünk lakozik. Sokat mondjuk, hogy csiszoljuk elménket, hogy annak teljesítő képessége jobb legyen. A panaszmentes mindennapok lelki nyugalomtól, kiegyensúlyozottságból erednek. Tehát mindenkinek fontos, hogy a teste, szervezete probléma mentesen működjön. Működése során egyre nagyobb teljesítményt produkálva, bizonyítva azt, hogy a mai igényeknek és elvárásoknak is eleget tud tenni. Ez így van! De nem mindenkinél van így!  De miért? Valamit rosszul csinálunk? Talán valahol hibázunk?
Vegyük sorra a kérdéseket és a lehetőségeket!
1.    az emberi szervezet működéséhez mi kell?  Olyan anyagok, melyekből felépül(het) a test, vagyis fehérjék, szénhidrátok, zsírok, vitaminok, ásványi anyagok, esszenciális anyagok.
2.    Mivel vigyük be a szervezetbe? Nos a bevinni szándékozott anyagokat, azaz élelmiszereket, jogszabályokban rögzített anyagokkal, ezekből készült termékekkel juttathatjuk a tápcsatornánkba. Ezek az alap élelmiszerek.
3.    hogyan vigyük be a szervezetünkbe ezeket az anyagokat? A termesztett formában (vagyis nyersen), feldolgozott formában (vagyis főzve, vagy sütve), önmagában vagy társítva egyiket a másikkal? Mindenkinek ugyanúgy vagy egyénileg eltérően? Van ilyen is és olyan is.
E pár szempont alapján nem is olyan egyszerű eldönteni mit, mikor és főleg hogyan fogyasszunk. E szempontokat bárki felállíthatja, sőt még növelheti is magának. Akkor meg minek beszélünk róla. Fontos ez? Igen! Hiszen a kérdésekkel mindenki találkozott már, sőt fel is tett egyet- kettőt magának. Csak nem biztos hogy ilyen összefüggésekkel.
Pedig e sorok között nagyon lényeges eltérést eredményező statisztikák húzódnak meg.  Egyetlen példát nézzünk csak meg, a daganatos megbetegedések okainak százalékos megoszlását a KSH adatai szerint: étkezés 33, dohányzás 31, vírusok és fertőzések 10, szexuál higienes problémák 7, ismeretlen 5, alkohol 4, foglakozási ártalom 4, öröklődés 2, környezetszennyezés 2, sugárzás 1, adalékanyagok 1.

 

 

Talán e sorok olvasásával érzékeltetni tudtam, hogy nem mindegy milyen minőségű a naponta  elfogyasztott alap élelmiszer. Ugye nem nehéz belátni, hogy az egészséges, jó teherbírású, jól teljesítő test és szervezet alapanyag ellátása is minőségi kell hogy legyen.
MINŐSÉGI ÉTEL=MINŐSÉGI ÉLET.

 

 

És máris itt vagyunk újra a kezdeteknél. Mi az amit a legtöbbet – naponta – fogyasztunk? KENYERET ! folytassuk tehát a kenyérről polemizálásunkat.
A lexikon szerint a kenyér gabonafélék illetve kukorica lisztjéből készült, erjesztett tészta, az újkorban alapvető néptáplálék. Különböző formában, de a világ minden táján fogyasztják.

 

 

A kenyereket csoportosíthatjuk, különböző szempontok szerint vizsgálhatjuk. A Magyar Élelmiszerkönyv alapvető szempontokat határoz meg a sütőipar számára. Itt alapanyagokat és adalékokat egyaránt rögzítenek a paragrafusok.
És itt álljunk meg egy szóra! Mi kell a legegyszerűbb kenyérhez? Liszt, só, víz, élesztő!
A lexikon ugye sok ismeret (ha úgy tetszik tapasztalat) alapján, összegzett megállapításokat tartalmaz. Akkor meg miért tartalmaz a Magyar  Élelmiszerkönyv 25 féle adalékanyag csoportot használatra? A magyarázat megtalálása nem egyszerű és valószínűleg nem is a mi feladatunk. Azonban a döntés bizonyos mértékig a mi kezünkben van. Meddig?

 

 

A döntés az Ön kezében van, Tisztelt olvasó! Ön több dologról dönthet minden vásárlásakor. Első szempont:
az alapanyag, amelyből a kenyér készül. Ez lehet búza, vagy egyéb gabona és mag. Ennek felhasználásával lehet különböző őrlemény(liszt) a kenyér alapanyaga. Itt fontos szempont, hogy maghéjjal vagy maghéj nélküli őrleményről beszélünk.  A maghéjat is tartalmazó, a teljes kiőrlésű termék. Ez vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban gazdag. A felhasználható anyag és alkotói természetes harmóniában vannak, vagyis mindent tartalmaznak ami az alapanyag funkcióját biztosítja. Ennek a tápegésznek a megbontására kerül sor, ha csak valamely részét használjuk. Így járunk, ha csak a sok keményítőt tartalmazó fehérlisztet használjuk. Itt a nagyüzemi felhasználást nagyon nem marasztalhatjuk el! Miért? Mert a maghéj magába szívta a mezőgazdasági kemizáció minden anyagát, vagyis a növényvédőszert, a műtrágyát és minden olyan anyagot, ami nem kívánatos az emberi egészség megőrzésére. Ha Ön mégis teljes őrlésű, laktató, az egészsége megőrzését szolgáló búzakenyeret szeretne fogyasztani vagy készíteni, akkor a vegyszermentes termesztésből származó, bio kenyeret keresse!
Második szempont:
a vásárlói szokásokban döntő szempont a „szem”, vagyis a látvány. Ez a kenyér esetében azt jelenti, hogy nem a beltartalom a döntő, hanem a méret. A nagy, kerek, komoly térfogatot mutató pékáruk a kelendőek. Kevesen tudják, hogy az előállításhoz használt lisztből adalékanyagok segítségével készítenek nagy térfogató, „látványos” kenyeret. Persze azt már sokan megtapasztalták, hogy a kenyérszelet nem nagyon szereti mondjuk a mézet, mert kenyér lyukacsain keresztül azonnal átfolyik. Egy kisebb, sűrűbb kenyér, melynek szelete nem törik be, bélzete nem esik ki, sokkal jobban megtartja például a mézet, vagy bármely folyósabb „feltétet”. De az is igaz, hogy gyenge minőségű lisztből nem lehet szép kenyeret sütni. A sikérváz hiányát adalékolással lehet „pótolni”! De minőségi búzából jó sikértartalmú liszt készül.
Harmadik szempont:
a kenyér nem öncélú „töltelék” anyag. A szívesen fogyasztott terméknél fontos az íz. A jó gabonából készült kenyér ízletes, harmonikus ízvilágú. A különböző gabonákból készült lisztek keverése, magok használata harmonikus ízvilágot biztosít a kenyereknek. Nem szükséges aromák, adalékok használata akkor, ha a termék ízében nem kiugró, mindent elnyomó egy-egy ízt kívánunk megjelentetni.
Negyedik szempont:
az egészségre gyakorolt hatás. A fehérkenyér önmagában csak egy keményítő bomba. A kenyérfogyasztásnak nem csak az a szerepe, hogy gyomrunkba térfogatkitöltő anyagot juttassunk. Azért kell gabonát illetve gabonakészítményt fogyasztani, mert ezekkel a szervezet számára hasznos anyagokat tudunk juttatni. Gondoljunk csak a rosthiányos étkezések miatti székrekedéses problémákra. Az elfogyasztott rosttartalom nem engedi a belekben pangani, erjedni az elfogyasztott ételeket. A bélbe jutó rostok nedvességgel telve bélfeszsséget okozva, aktív bélműködést, gyakoribb székletürítéssel rendezik a székrekedéses problémák egy részét. De nagyon jelentős a gabonák prebiotikus hatása is. Nem tudják elegen, hogy az emberi szervezet egyik legfontosabb védekező apparátusa a bélcstornában élő több kilógrammnyi baktérium. Ezek az emberi tápcsatornába jutott és megbetegítő tulajdonságokkal rendelkező parányi élőlényeket elfogyasztják tápanyagként. Ha ezeknek a hasznos mikróbáknak a száma lecsökken, emésztési, táplálék feldolgozási gondok jelentkeznek (gondoljunk csak a candidiásisra). Ezen mikróbák tápanyagaiként jelentős szerep hárul a gabonákra illetve a gabona készítményekre. Ezek az  emberi szervezet számára felhasználhatatlan részek, de a mikróbák életéhez nélkülözhetetlenek. Nos ezeket nem finomlisztből készült kenyerekkel, a napi táplálkozásunk során biztosítani tudjuk.

 

 

Sokat lehet még polemizálni, ismeretek után járni a napi kenyérfogyasztással kapcsolatosan. Nyilván sok kérdés vár még tisztázásra, hiszen a ma embere a mesterségesen előállított anyagok sokaságát fogyasztja. Azt azonban látni kell, hogy a régi idők irányából történő alapanyag megválasztása és az elkészítésben újra megjelenő hagyományos kenyérkészítés az egészség megőrzés irányába viszi mindennapjainkat.
Kérem, figyeljenek magukra, táplálkozásukra. A kenyér ősi eledelünk. Az ősi erő ismételt megtalálása, hasznosítása csak Önö(kö)n múlik. Éljen(nek) vele.

 

 

Ne feledjék: „Azzá leszel, amit (t)eszel!”

 

 

Smuk Tibor

 

★★★ KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! ▼ KÖSZÖNJÜK!