Egy balkonkert létrehozása és fenntartása jó szórakozás, de nem mindegy, hogyan tesszük.

Milyen növényeket válasszunk a balkonra?
A növények akkor fognak szépen fejlődni, ha igényeiknek megfelelő fény, víz és tápanyag áll rendelkezésükre.  
Fényigény szempontjából nincs különbség kerti és edényben nevelkedő növény között, ami szabadföldön napfényigényes, az edényben sem fog virulni a ház északi oldalán.
A másik tényező a víz, amiből megárt a sok, de a kevés is. Az edényben nevelt növények sokkal kiszolgáltatottabbak, mint a kertben élők, mivel gyökereik kisebb területről és mélységből tudják felvenni a nedvességet. Legtöbb faj edényben rosszul viseli az elmaradó öntözést, bár van néhány szomjazó bajnok, például a levendula és a kövirózsa. A kaspóban tartott növényt könnyű túllocsolni.  Télire érdemes az áttelelő fűszernövényeket, például a rozmaringot, kakukkfüvet, zsályát úgy elhelyezni, hogy ne tocsogjanak a vízben, mert az gyökerük rothadásához vezethet.  


Nincs általános szabály, mekkora földlabdára van szüksége egy növénynek. Általában a tápanyagban gazdag ültető közeg és a biogazdálkodáshoz engedélyezett tápanyag utánpótló készítmények, valamint az erjesztett növényi levek elegendő tápanyagot szolgáltatnak, nincs szükség műtrágya oldatokra. Fordítsunk figyelmet a növény állapotára. Ha vontatottan fejlődik, hajtásai erőtlenek, (alsó) levelei sárgulnak, okkal gyanakodhatunk „éhezésre”.  
Aki vállalkozik arra, hogy maga állítson elő erjesztett növényi részekből meglehetősen szagos elixíreket, annak figyelmébe ajánljuk letölthető „Növényi eredetű öntöző és permetezőlevek készítése” című kiadványunkat.  Aki nem, az választhat biogazdálkodáshoz engedélyezett készítmények közül.

Hogy válasszak bioban engedélyezett virágföldet, trágyát, növényvédő szert?
Sajnos sok gazdaboltban az eladó rögtön a vegyszerezést, műtrágyázást javasolja, pedig van más lehetőség is. A saját készítésű növényi leveket már említettük. A kártevők is többnyire mechanikus úton eltávolíthatók, például a levéltetveket lesikálhatjuk egy kiszolgált fogkefével.  
Ha ökológiai gazdálkodáshoz engedélyezett készítményt (növényvédő szert, növény kondicionálót, trágyát stb.) keresünk, akkor a „pozitív listáról” választhatunk. Ez úgy értendő, hogy egy listán szerepelnek az engedélyezett készítmények, ami ezen nincs felsorolva, az bioban nem jöhet szóba.
A lista megtalálható: www.biokontroll.hu (Ellenőrzés és tanúsítás menüpont, Felhasználható szerek).

Milyen vetőmagot vessek, milyen palántát ültessek?
Természetesen az a legjobb, ha ökológiai vetőmagot választunk, de az is megfelel, ha konvencionális, csávázatlant használunk. (Csávázáskor méreg anyagokat visznek fel a vetőmag felületére, hogy ellenállóbb legyen a betegségekkel és kártevőkkel szemben.) A csávázószert feltűntetik a vetőmag csomagolásán, illetve a magokat figyelmeztetésképpen rikító színűre festik.  A palánta is lehetőség szerint legyen bio, akár magunk is nevelhetjük.  A balkonkertek sztárjai a fűszernövények, többségük évelő. Tőosztással vagy dugványozással szinte mindegyik szaporítható (a bazsalikom sajnos kivétel).  Kérjünk sarjakat olyan ismerőseinktől, akik vegyszerezés nélkül művelik kertjüket. Aki teheti, látogasson el a Biokultúra Ökopiacra, többek közt vetőmag és palánta beszerzés céljából.

Hol olvashatok bővebben az „ökos” balkonkertről?
Balkonkertész című, honlapunkról ingyenesen letölthető kiadványunkat azoknak írtuk, akiknek fontos, hogy mérgek és műtrágyák nélkül műveljék „kertecskéjüket”, de a többi e-bookunkat is haszonnal forgathatják.  Az „Ökoporták kialakítása” a zöldség és fűszernövények biotermesztéséről szól. A „Növénytársítások” táblázat segítségével ügyesen kihasználhatjuk a növények közti kölcsönhatásokat.

Magyar Biokultúra Szövetség
1132 Budapest, Visegrádi u. 53. III/1.
1/214-7005
www.facebook.com/BiokulturaSzovetseg
biokultura@biokultura.org
www.biokultura.org

 

★★★ KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! ▼ KÖSZÖNJÜK!