A komposztálás az egyik legősibb hulladék-hasznosítás. A legrégebbi komposzttelepeket a Közel-Keleten és Kínában találták. Itt voltak az első hulladéktelepek. Külön gyűjtötték az éghető, az újrahasznosítható és egyéb hulladéktípusokat, majd feldolgozták. A kínaiak évezredek óta különös figyelmet fordítanak a házakból, kertekből, mezőgazdasági területekről származó szerves anyagok hasznosítására, így nyerve rengeteg ingyen tápanyagot.
Mára megváltozott a mezőgazdaság kis hazánkban. Egyre kevesebb a háztáji kertekben tartott haszonállatok száma. Inkább nagyobb állattartó telepek alakultak ki. Ez jelentősen lecsökkentette a kiskertek tápanyagutánpótlási lehetőségeit, és viszonylag nehéz jó minőségű állati trágyát beszerezni.
Éppen ezért érdemes saját kezűleg elkészíteni a szükséges trágyát. Ehhez nem kell mást tennünk, mint felhasználni azt, ami amúgy is bosszant bennünket: a háztartásokban keletkezett szerves hulladékot.
Miért érdemes komposztálni?
HULLADÉKCSÖKKENÉS:
Először is kevesebb a háztartási szemét, mely jelentős költségcsökkenést jelenthet. Pláne, ha még szelektíven is gyűjtjük a papírt, műanyagot, üveget stb., szinte alig termelődik hetente 20-30 liternél több szemét egy háztartásban.
Nem kell azon gondolkodni, hová is tegyük a tavaszi nagytakarítás után keletkezett sok nyesedéket, vagy nyáron a rengeteg fűkaszálékot, esetleg az ősszel lehullott sok lombot.
ESZTÉTIKA:
Megszűnik a kellemetlen, büdös kuka és sokkal tisztább lesz környezetünk.
Mi a komposzt?
A komposztálás különösebb erőfeszítést nem igénylő tápanyag előállítás.
A természet tudja, mit csinál. Tökéletesen lebontja, majd átalakítja, és a legtökéletesebb tápanyagforrást készíti el nekünk.
Nem utolsó sorban fontos az is, hogy pontosan tudjuk mi az, amit a környezetünkben használunk, hiszen mi magunk gyűjtöttük össze a komposzt alapanyagát.
– a komposzt teljes értékű táplálék növényeik számára. Szerkezetéből adódóan a nehezen oldódó ásványi anyagok, mikroelemek folyamatosan felvehető állapotban vannak a növényeink számára. Ezeket még a legtökéletesebb műtrágyák sem tudják.
A komposzt humusz.
Előnyei:
• kiemelkedő a vízmegkötő képessége, a tápanyag megtartó képessége, a fényelnyelő képessége, mellyel egyensúlyban tartja talajunk legfontosabb tulajdonságait.
• lehetővé teszi a magok egészséges kelését, palántáink növekedését.
• növeli a talajéletet, serkenti a talajlakó élőlények aktivitását.
• erősíti a növények immunrendszerét, mellyel ellenállóbbá válnak betegségekkel, kártevőkkel és a természeti megpróbáltatásokkal szemben.
• a talaj szerkezetét javítja, porhanyósabbá, levegősebbé, dúsabbá teszi.
Hogyan komposztáljunk?
Ha kedvet kaptunk a komposztkészítéshez, itt van néhány praktikus és fontos dolog a cél eléréséhez.
• Első: az elhatározás.
• Második: legalább egy ember és némi szerves hulladék.
• Harmadik: egy hely a kertben, ahol dolgozhatunk.
• Negyedik: egy komposzttároló (fa keret, előre gyártott műanyag siló, fémháló némi borítással stb.), de sokszor még az sem szükséges. Webáruházunkban többféle méretbentalál időtálló komposztládákat is.
• Ötödik: néhány nap évente.
Mennyi idő alatt kapunkkomposztföldet és mennyit?
A legrövidebb idő a házi kertekbe csak 90 nap. A kevésbé ápolt komposztok esetén 1-1,5 év. 1 m3 friss nyersanyagból kb. 0,5 m3 komposztföldet kapunk.
A komposztálás folyamata:
1. A leépítési fázis 1-3 hétig tart. 3-5 nap elteltével beindulnak a baktériumok, algák tevékenységei. Ekkor 50-70 Co-ra melegszik fel a komposzt belseje.
Teendő: Forgassuk meg a 3-4. héten. Kiegészítő anyagot lehet hozzátenni.
2. Az átalakulási fázis a 4. és a 7. hét közötti folyamat.
Különböző gombák szaporodnak el, melyek feldolgozzák a nyersanyagot. A gombák táplálékául az előző szakasz baktériumai szolgálnak. Ekkor a hőmérséklet 20-40 Co-ra csökken.
Teendő: forgassuk meg a 6-8. héten. Ha túl száraz, locsoljuk meg egy kicsit.
3. A felépülési fázis a 8. és a 12. folyamán zajlik. A hőmérséklet kb. 20 Co.
Magasabb rendű élőlények veszik át a munkát. Giliszták, atkák, ászkák, ugróvillások, lárvák (pl.: pajorok) stb. Friss komposzt képződik, mely még nem teljesen alkalmas a felhasználásra.
Teendő: használjuk fel a terméket, vagy ha túl száraz, locsoljuk meg egy kicsit.
4. A stabilizációs fázis a 13. és a 20. hét környékén megy végbe.
Folyamatos átmenet történik.Csökken a hőmérséklet, a tápanyagok megkötődnek a talajszemcséken. Érett komposztot kapunk, mely már használható ültetésre, talajdúsításra.
Teendő: Használjuk fel a termékünket.
Néhány fontos dolog
• Keverni kell a nedves (konyhai hulladék, fűkaszálék) és a száraz (lomb, ágak, gallyak) dolgokat!
• Ne száradjon ki, és ne legyen túl vizes!
• Hőmérséklet: Ha 10 Co alá esik a hőmérséklet, akkor leállnak a folyamatok.
• Forgassuk, ezzel serkentve a folyamatot.
• Érintkezzen a természetes talajjal a komposztálandó anyag, így biztosítva a mikroszervezetek mozgását.
Felhasználás:
A friss komposztot (3. fázis) keverjük, vagy vékonyan terítsük a földfelszínre.
Az érett komposztot bárhová használhatjuk. Feldúsíthatjuk vele a talajunkat, ültethetünk bele, vethetünk, palántázhatunk benne.
Egy kis plusz:
A komposztálás folyamata természetes körülmények közt is végbemegy. Vannak olyan adalékok, melyek segítségével a komposztunk hamarabb és még jobb minőségben kerülhet a kezünkbe. Ezek a következők:
Kőzetőrlemények: Egyrészt megakadályozzák az anyagveszteséget, másrészt lehetőséget biztosítanak a humuszkolloidok (szemcséket tartalmazó oldatok) kialakulására. Ilyenek a zeolit, alginit, bentonit.
Serkentőanyagok: Szerepe az érés felgyorsításában van. Célja a mikoorganizmusok tevékenységének beindítása.
Ez legtöbbször egy kis hozzáadott talaj, vagy ami a legjobb, egy kis komposztföld.
A kereskedelemben már kapható erre a célra kifejlesztett oltóföld.
Tipp: Webáruházunkban megtalálhatja a Greenman Compost Komposztgyorsítót, amely csak természetes anyagokat tartalmaz. Alkalmazásával a komposztot nem kell forgatni, bomlás közben az anyagok nem melegszenek fel, kevesebb gáz képződik. Mivel nincs felmelegedés, az energia nem „vész el”, a hasznos anyagok könnyebben be tudnak épülni a komposztba.
Talajlakók betelepítése: Telepítsünk gilisztákat a komposztba.
A giliszták és más fontos élőlények maguktól is betelepülnek, ám ha van lehetőségünk, szerezzük be és tegyük a komposztunkba. A legjobb munkát a trágyagiliszta végzi.
Takaróanyagok: Szerepe, hogy ne száradjon ki a komposzt, visszatartsa a keletkezett hőt, megőrizze a kepéződött nitrogént.
E célra alkalmas például a lomb, egy vékony földréteg, a zsákvászon.
Mit tehetünk a komposztba?
• A konyhából és a háztartásból a feleslegessé vált szerves anyagok.
• Zöldség és gyümölcs maradványok. Elszáradt, levágott szobanövény maradványok.
• Színezetlen, festetlen papírok.
• A kertből:
Levágott fű, levágott ágak, gallyak felaprítva, virágzás előtt kiszedett gyomnövények, elszáradt növénymaradványok, lehullott gyümölcs, kezeletlen fából származó faforgács.
Mit NE tegyünk a komposztba?
Zsíros, olajos ételmaradványokat, húst – a fertőzések és a legyek miatt.
Fertőzött, beteg növényeket, mert nem tud eléggé felmelegedni a komposzt, hogy a betegséget okozó károsító elpusztuljon.
Porszívózsákból a szemetet, mert nehézfém és le nem bomló dolgok lehetnek benne.
Tisztázatlan kérdések
A diófalevél: Igen, komposztálható, és teljes értékű komposzt keletkezik belőle.
Miért mondják, hogy ne tegyük a komposztra?
A diófában található juglon nevű anyag növekedést gátló hatással rendelkezik. Ezért mondják azt, hogy a diófa alatt nem marad meg semmi. Ez sem így van. Ha nem hagyjuk, hogy a lehullott levelek sokáig a talajon maradjanak, illetve nem hagyjuk, hogy az eső megáztassa, akkor nem mosódik a talajba a juglon, és nem is okoz gondot.
A komposztálás során a juglon is ugyanúgy lebomlik, mint a levél többi része, ezért nem is okoz gondot.
Tipp: A diófa levelet komposztáljuk külön, hogy még véletlenül se kerüljön lebomlatlan rész a komposztföldbe. Ha viszont egy-másfél évig is komposztáljuk a zöldhulladékot, akkor ennyi idő alatt a diófa levele is tökéletesen lebomolhat.
Az örökzöldek levele és a fenyők tűi: Igen, ezek is komposztálhatók.
A fenyőfélékben található gyanta által lassabban, de lebomlanak a növény részei.
Ugyanúgy, mint a diófalevél esetében, ha már földszerű anyaggá változott a növényrész, melyet a komposztra tettünk, akkor már lebomlott minden gátló anyag, és biztonsággal használható a komposztunk.
Tipp: Nagyon apró, néhány centiméteres darabokra aprítsuk fel a részeket, így könnyebben és gyorsabban komposztálódnak.
Sikeres komposztálást kívánunk!
www.biokertapolas.hu
+36(30)3022460,
+36(70)7719-777
e-mail:[email protected]
★★★ KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! ▼ KÖSZÖNJÜK! ❤
