1876-ban izolálták először azt az anyagot, amely a paprikát, ezáltal pedig az azt tartalmazó élelmiszereket csípőssé teszi, kinek-kinek kényelmetlenséget vagy éppen kellemes gasztronómiai élményt okozva.
Ez volt a kapszaicin, amelynek különféle, az emberi szervezetre gyakorolt hatásait azóta is vizsgálják, számos kutatás bizonyította például, milyen komoly szerepe lehet az egészségvédelemben, többek között az olyan súlyos betegségek megelőzésében, mint a rák, illetve a szívbetegségek.
A kutatások szerint a kapszaicin képes felvenni a harcot a rákos sejtekkel, prosztatarák esetén például - legalábbis a Cedars-Sinai Medical Centerben végzett vizsgálatok szerint - serkenti az apoptózisban, vagyis a sejtek genetikailag programozott öngyilkosságának folyamatában részt vevő fehérjék termelését, aminek köszönhetően a rákos sejtek 80%-a követ el öngyilkosságot.
A kísérletek szerint a kapszaicinnak nem csupán a prosztata, de a tüdő esetében is lehet hasonló hatása, emellett a rákmegelőzésben is komoly szerepet kaphat.
A nottinghami egyetem kutatói arra az eredményre jutottak, hogy a kapszaicin képes elpusztítani a rákos sejtekben az energia termeléséért felelős mitochondriumokat, és ezzel a beteg sejt pusztulását okozza. A kapszaicin rákmegelőző hatását magyar tudósok kutatásai is megerősítik. A kapszaicin ráadásul itt is szelektíven hat, ugyanis az egészséges sejteket nem támadja meg. A kapszaicin sikeresen alkalmazható a rákellenes kemoterápia során, hiszen a kezelésnek gyakori mellékhatása a szájnyálkahártya gyulladás. Ez kapszaicin tartalmú bonbonok szopogatásával orvosolható.
A kapszaicin szívre gyakorolt hatásaival is számos kutatás foglalkozott már. Kutatók szerint a vegyület képes csökkenteni a vér koleszterinszintjét, illetve segít egészségesen tartani a vérereket, akadályozza a rögök képződését, melyek gyakori kiváltói a sokszor tragikus kimenetelű szívrohamnak, illetve az agyvérzésnek.
