A mustár minden növény számára kiváló elő- és köztesvetemény, mély gyökerei lazítják a talajt, riasztja a kártevőket, különösen a fonálférgeket, gyökérmaradványai gazdagítják a talajt, és bár a káposztafélék családjába tartozik – a tapasztalatok azt mutatják – hogy együtt vethető más káposztafélékkel anélkül, hogy talajuntságot okozna.
Számos bio-védőnövény van, melyek gyökereiken vagy leveleiken keresztül kiválasztott anyagcsere termékeikkel elűznek bizonyos kártevőket. A biokertészetekben a fonálférgek elleni legelterjedtebb fertőtlenítő növény a fehér mustár (Sinapis alba). Gyökerein biológiailag aktív anyagokat választ ki, melyek a talajban elgázosodnak, így fejtve ki a talajfertőtlenítő hatást. „Mustárkezeléskor” szeptembertől minden megüresedett területre mustármagot szórunk mindaddig, amíg csak remény van rá, hogy kicsírázik. Sőt, tavasszal ajánlatos még előveteményként is vetni oda, ahová csak később, május közepe táján tervezünk ültetni előnevelt melegkedvelő növényeket.
A paradicsomot megvédi a rothadástól, ha előveteménye mustár vagy lóbab, illetve, ha csalánlével trágyázzuk a talajt, a sorok közé vethetünk mustárt vagy körömvirágot.
A tél közeledtével már nem minden sorba érdemes újra vetni, és a sorok lassan elkezdenek kiürülni. Ekkor érdemes ezekbe a sorokba mustármagot szórni. A mustár néhány napon belül kinő, és vastag, zöld takaróval fedi be a talajt, védi a fagyok ellen, elfojtja a gyomokat, gyökerei mélyre lenyúlnak a talajban, az alsóbb régiók tápanyagait a felsőbb részekbe vonja. A hideg időben a mustár nem tud virágzani, ezért nem is nőnek rajta kemény, durva szárak.
A mustár -7 °C alatt megfagy és tavasszal a gereblye érintésére szétporlad, értékes tápanyagokat nyújtva az új növényeknek.
★★★ KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! ▼ KÖSZÖNJÜK! ❤
