A Global Change Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint - amelyet a BBC News ismertet - a megújuló energiaforrásokat hasznosító létesítmények 17 százaléka természetvédelmi területen létesült, és további 900 projekt megvalósítása van folyamatban az élővilág sokfélesége szempontjából kulcsfontosságú területeken.
A zölderőművek gyakran sokkal nagyobbak, mint a hagyományos, fosszilis tüzelőanyagot hasznosító erőművek, ugyanannyi energia szélből vagy napfényből való előállításához akár 10-szer akkora területre is szükségük lehet, mint a szén- vagy gázerőműveknek.
Egy nemzetközi kutatócsoport 12 500 zöldberuházás fekvését vizsgálta meg, és megállapította, hogy közülük több mint 2200-at az érintetlen vadonban, természetvédelmi területen vagy különösen gazdag élővilágú térségekben létesítettek. 169 projekt olyan szigorúan védett területen valósult meg, ahol egyáltalán nem lenne szabad fejlesztési tevékenységet folytatni.
Az energiatermelő létesítmények és az azokat övező infrastruktúra, mint amilyenek az odavezető közutak vagy a megnövekedett emberi tevékenység, hihetetlen károkat okozhatnak a természeti környezetben - hívja fel a figyelmet Jose Rehbein, az ausztráliai Queenslandi Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője.
A kutatók szerint a vízerőművek Afrikában és Ázsiában a táj jelentős megváltozását okozhatják, az ilyen fejlesztési projektek nem összeegyeztethetők a biológiai sokféleség megőrzésére tett erőfeszítésekkel. Az olyan energiaprojektekhez, mint a napelemtelepek, gyakran új utakra van szükség, és a létesítményeket kiszolgáló személyzet olykor a létesítmények közvetlen közelében telepszik le.
A természetre gyakorolt káros hatást tekintve jelenleg nyugat-európai országok okozzák a legtöbb kárt, Németországban például 258 zölderőmű működik természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú területen. Spanyolországban is hasonló a rossz helyen fekvő erőművek száma, míg Kínában 142 létesítmény működik olyan helyen, ahol nem kellene.
A kutatókat különösen aggasztja a jövőbeni helyzet alakulása Afrikában és Ázsiában, ahol valószínűleg megnő a megújuló energiaforrások iránti igény. Becsléseik szerint a következő nyolc évben 42 százalékkal emelkedhet a természetvédelmi szempontból fontos területen működő zölderőművek száma.
Nepálban már több mint 100 vízerőmű működik védett területeken, Indiában 74 van épülőben fontos természetvédelmi övezetekben. Tanzániában a kormány most adott engedélyt egy hatalmas duzzasztógát és vízerőmű építésére a világörökségi listán is szereplő Selous Nemzeti Parkban, ahol nagy terület élővilágát teszi tönkre a beruházás.
James Allan, az Amszterdami Egyetem kutatója, a tanulmány egyik kiemelt szerzője szerint legtöbbször csak a rossz tervezés az oka a helyzetnek. A tanulmány szerzői szerint az eddiginél nagyobb körültekintéssel kell megtervezni és engedélyezni a megújuló forrásból energiát előállító üzemeket.
A kutatás rámutat arra az ellentmondásra, hogy miközben sok fejlődő országban éppen a kihalási válsághoz is hozzájáruló klímaváltozás miatt építenek megújuló energiaforrást hasznosító erőműveket, olykor ezek a létesítmények éppen maguk jelentenek veszélyt az élővilágra, amikor védett területen építik fel őket.
